Régóta élek Debrecenben és tudok a város gazdag zsidó örökségéről, a zsidó temetőben azonban még sohasem jártam. Éppen ezért pár napja eldöntöttem, hogy felkeresem, hiszen sokat foglalkozom mostanában a debreceni zsidónegyed kulturális örökségével, turisztikai értékeivel, amire egy tematikus útvonalat is felfűztem.
A Monostorpályi úton található zsidó temető első ránézésre nehezen található, hatalmas kőkerítés zárja el a forgalmas út elől, csak a néhány kimagasló síremlék utal arra, hogy itt egy sírkert található. Belépve azonban egy hatalmas terület és több ezer síremlék tárul fel a látogató előtt, melyek között látványos márvány, fekete gránit és egyszerűbb, kőből készült síremlékek, emléktáblák is találhatók. Érdemes a temetőgondokhoz előre bejelentkezni, aki készséggel kalauzol körbe a sírkertben és mutatja meg az érdekesebb síremlékeket, emlékműveket.
A debreceni zsidó közösség 1842-ben kért engedélyt a város vezetőségétől temetőhely kijelölésére. A temető és az azt körbekerítő kőkerítés építésére eleinte nem, a későbbiekben is csak nehezen adtak engedélyt. A városi tanács ellenállásának az volt az elsődleges oka, hogy a kor szokása szerint Európa keresztény temetői nem voltak körbekerítve. A sírkerteket általában csak árok vette körül. Debrecen is ezt a mintát követte. Végül a Homokkerttől délnyugatra, a városon kívül, egy építkezésre és mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területen, a Monostorpályi felé vezető úton jött létre a ma is működő zsidó temető.
A debreceni zsidó temetőben számos, Debrecen életében, gazdasági, kulturális, tudományos és társadalmi fejlődésében döntő szerepet játszó személyiség nyugszik, mint például Löfkovits Arthur ötvös, ékszerész, műgyűjtő, aki nagyszerű adományával, közel 2500 darabos magángyűjteményével segítette elő a debreceni Városi Múzeum alapítását (a mai Déri Múzeum elődje).
Szintén itt nyugszik Lusztig Sámuel derecskei kereskedő, műgyűjtő, akinek az ország egyik legjelentősebb és legnagyobb képzőművészeti magángyűjteményét (Antal-Lusztig gyűjtemény) köszönhetjük. Szintén a debreceni zsidó temetőben található a Rex testvérek (a korábbi BIOGAL gyógyszertár elődjének alapítói), dr. Ladányi Józsa (a farkastorok és nyúlszáj műtéti eljárását a világon elsőként dolgozta ki) és dr. Balkányi Miklós (a Városi telefonhálózat kiépítésének kezdeményezője), valamint számos 1848-1849-es szabadságharcos és első világháborús áldozat sírja.
Ezen kívül számos holocaust emlékmű, a vidéki kis településekről behozott emlékművek, emléktáblák, valamint egy-egy település mártírjainak megörökített névsora, híres rabbiszemélyiségek sírjai is a zsidó temető örökségének részei.
