Fazekas Mihály és Debrecen

Fazekas Mihály nevéről szinte kivétel nélkül mindenkinek a Lúdas Matyi elbeszélő költemény jut eszébe. Néhányan talán azt is tudják, hogy Debrecenben született, a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, és érdekelte a botanika. De vajon milyen ember volt? Miért csapott fel katonának, majd lett pacifista? Voltak szerelmei? Kikkel barátkozott? És mit köszönhet neki szülővárosa és otthona, Debrecen?

Íme néhány érdekesség Debrecen híres szülöttéről, Fazekas Mihályról, aki ma 255 éve, 1766. január 6-án született.

KATONASÁG
Fazekast már diákként érdekelte a katonaélet. Tizenhat éves fővel fel is csapott huszárnak és kijárva a ranglétrát főhadnagyi rangig jutott. Végigjárja a Habsburgok háborúinak csatatereit Európa számos országában, az egyik ujját is elveszti egy ütközetben. Az első években lelkesedik a kalandos életért, csatadalokat is ír, később mégis meggyűlöli a háborúzást, pacifista lesz. Az 1790-es években leszerel és nyugdíjas főhadnagyként érkezik vissza szülővárosába, Debrecenbe, ahol haláláig, 1828. február 23-ig él.

A LÚDAS MATYI
Katonaévei alatt sok időt töltött a parasztlegények között, ismerte életük minden nehézségét. Ekkor született meg a Lúdas Matyi című költeménye. A művet 1817-ben adtak ki Bécsben, Magyarországon csak 1831-ben jelent meg. Magát a művet egy népmese ihlette, melynek címe: A nippuri szegény ember és i.e. 704-ben jegyezték fel Asszíriában. Fazekas tisztában volt műve irodalmi jelentőségével, többször is átdolgozta. Csavaros történetvezetése, valósághű karakterei és jóízű nyelvezete és miatt méltán lett a magyar irodalom klasszikusa.

BOTANIKA
Fazekas a Debreceni Református Kollégiumban kezdte meg tanulmányait, ahol a híres Hatvani István is tanította. Itt kezdett érdeklődni a természettudományok iránt, mely a katonaság után fontos szerepet töltött be az életében. Eleinte csak saját birtokán, a gazdálkodással kísérletezve figyelte a növények alakulását, majd sógorával, Diószegi Sámuellel közösen megírta a Magyar Füvészkönyvet, melyet 1807-ben adtak ki Debrecenben. Ő tervezte a debreceni Füvészkertet (a mai Déri tér helyén), melynek célja az volt, hogy segítse a szomszédos Református Kollégium diákjainak természettudományos oktatását. Megnyitását sajnos már nem érhette meg.

KÖLTÉSZET ÉS IRODALOM
Nem volt hivatásos költő, a költészetet kulturált emberhez illő passziónak tartotta, ennek ellenére költőként emlékezik rá az utókor. A Lúdas Matyi mellett több verset is írt és 1819-ben indította el a szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmányokat közlő Debreceni Magyar Kalendáriumot, melynek egészen haláláig szerkesztője volt. Összegyűjtött költeményei először halála után nyolc évvel, 1836-ban jelentek meg. Mondanivalója, stílusa és nyelvezete miatt Petőfi Sándor irodalmi elődjének tekinthető.

KÖZÉLET
A katonaságból hazatérve Fazekas tevékenyen részt vett a debreceni közéletben. Értett az okos gazdálkodáshoz, így ő lett a Református Kollégium és a város főpénztárnoka. Ő szervezte meg a debreceni ún. „polgárkatonaság”-ot (mai szóval rendőrség), melynek ő lett a kapitánya. 1808-tól a debreceni református egyház megbízásából intézi az 1802-ben leégett gótikus templom helyén épülő Nagytemplom építkezési munkálatait, amelynek egyik irányítójává, gondnokává is megválasztották.

SZERELEM
Fazekas sohasem házasodott meg, élete keserű agglegénységben telt. Két szerelme azonban volt, még katonasága idején. Romániában egy moldvai parasztlány, Ruszanda rabolta el a szívét, Franciaországban pedig egy Ámeli nevű hölgy. Mindkét szerelemnek a katonai szolgálattal járó áthelyezés vetett véget. Szerelmi bánatát verseiben örökítette meg.

BARÁTOK
Élete során nagyon jó barátságot ápolt Földi János természettudóssal és Csokonai Vitéz Mihály költővel, aki csaknem mindennapos volt Fazekas házánál és költészetére is nagy hatást gyakorolt. Kazinczy Ferencet szintén jóbarátjának tudhatta.

DEBRECENI EMLÉKHELYEK
Debrecenben városszerte több helyen találkozhatunk Fazekas Mihály emlékével: iskola és utca őrzi a nevét, valamint számos szobor és dombormű állít neki emléket.

• Egykori lakóháza a mai Piac utca 58. szám alatt állt. A helyén ma található épület falán emléktáblát helyeztek el, melyet Tóth Árpád apja, Tóth András, neves szobrászművész készített. Az emléktáblán hat ovális domborművön 5 jelenet található a Lúdas Matyiból, egy másik pedig Fazekast és Csokonait ábrázolja borozgatás közben.

• Egykori iskolája, a Debreceni Református Kollégium homlokzatán portréját ábrázoló dombormű, a Debreceni Egyetem díszudvarának falán pedig márványtáblára vésett neve őrzi emlékét.

• A Hatvan utcán 1873-ban nyílt reáliskola az 1922-1923-as tanévtől viseli Fazekas Mihály nevét, ami nemcsak Debrecen, de az ország egyik legjobb gimnáziuma.

• Az első Magyar Füvészkönyv írói, Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel tiszteletére 1907-ben, a Fűvészkönyv megjelenésének 100. évfordulóján emelt szobor szerényen húzódik meg a Perényi utcán. A homokkőből készült szobrot Somogyi Sándor szobrászművész készítette. Jelképes férfialakot, a Természetet ábrázolja, aki szeretettel karolja át a virágokkal ismerkedő, és játszó kisgyerekeket. A szobor eredetileg a Református Kollégium fűvészkertjének dísze volt a mai Déri téren. 1920-ban helyezték át mai helyére, a Déri Múzeum építése miatt.

• A Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében egy kis tisztáson áll Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel, a két híres botanikus közös szobra, Kallós Ede szobrászművész alkotása.

• A Nagyerdő egyik legszebb részén, a Medgyessy sétányon található mellszobra, melyet Rácz Edit készített 1977-ben.

• A Debreceni Református Kollégium Múzeumában emlékkiállítása, az egykori Füvészkert helyén nyitott Déri Múzeumban pedig botanikai kiállítás látható.

• Az 1960-ban nyitott és ma is működő Debreceni Vidámparkot Fazekas Mihály híres művének főszereplőjéről, Lúdas Matyiról nevezték el. A park bejáratánál található Lúdas Matyit ábrázoló alumíniumszobor Grantner Jenő alkotása 1962-ből.

• Fazekas Mihály síremléke a Debreceni Köztemető díszkertjében található. Síremlékét Tóth András szobrászművész készítette.