A Hortobágyon a tél beálltával sem áll meg az élet, sőt, a régi hortobágyi mondás szerint Szent András napján kell behajtani a jószágot, amikor már havat hoznak a hátukon. Mivel a pusztában a 21. században is él a hagyományos pásztorkultúra, és szinte napra pontosan november utolsó napjaiban megérkezett első hó, javában zajlik az állatok behajtása a legelőkről a téli szállásra.
A hortobágyi pásztorok az idei évben közel 3000 db szürkemarhát, 1100 db rackát, 390 db merinó juhot és 400 db bivalyt hajtanak be a pusztai legelőkről a téli szálláshelyükre. Hamarosan kezdetét veszi az ellési időszak, ekkorra az állatoknak már a hodályokban kell tartózkodniuk.
Amíg a gulyák és a nyájak a telelőhelyükön vészelik át a hideg téli hónapokat, a Hortobágyi Vadasparkban és a Pentezugi Vadlórezervátumban a Przewalski-lovak már magukra öltötték téli bundájukat és örömmel ugrálnak, játszanak tovább a havas pusztában. A lehűlés nem érte váratlanul őket, ősszel az idejük nagy részét legeléssel töltötték, ezért nem csak a szőrzetük védi őket, hanem jelentős zsírréteget is felhalmoztak. Ebben az időszakban a fiatalok is vastag bundát növesztenek.
A négylábúak mellett a figyelmes szem még vadludakat és lilikeket is megfigyelhet a hortobágyi tájban. Amíg a darvak már elhúztak a melegebb afrikai tájakra, a vadludak és lilikek még szép számmal időznek a hortobágyi halastórendszereken és pusztában, ahol szabad szemmel is láthatjuk még őket. A legszebb látványt hajnalban és naplementekor nyújtják.
Az őszi-téli Hortobágyról nézegess csodás fotókat az alábbi galériában!
Szürkemarha fotók: Derencsényi István fotóriporter
Vadló fotók: Csobán Péter / Hortobágyi Nemzeti Park
Vadlúd és lilik fotók: Tar János és Szilágyi Attila / Hortobágyi Nemzeti Park
