1773. november 17-én látta meg a napvilágot Debrecen híres szülötte, Csokonai Vitéz Mihály. A magyar irodalom egyik legnagyobb hatású költője ezer szállal kötődik szülővárosához, Debrecenhez, ahol számos helyen és módon őrzik emlékét a róla elnevezett színháztól múzeumi emlékkiállításokon át köztéri szobrokig. De ki is volt Csokonai? És rövid élete ellenére miért hagyott ekkora nyomot az utókorban? Íme néhány érdekesség a költőről, melyek akár egy tematikus debreceni sétához is ideális útravalót adnak.
ŐSEI
A Csokonai ősök valamennyien a Dunántúlon éltek. A költő többszörös ükapja, Csokonai Demeter hadnagy a török elleni harcokban tűnt ki. 1566-ban azzal a feladattal küldték a veszprémi vár alá, hogy kémlelje ki a törökök mozgását. Nemcsak jó híreket szerzett, hanem egy törököt is fogott, s mivel a rásütött ágyú elől szerencsésen megmenekült, Miksa császár nemesi oklevelet ajándékozott neki. Ettől kezdve használta a család a nemességet jelző Vitéz nevet. Eredeti nevük, a Csokonai minden bizonnyal a Somogy megyei Csokona (ma Csokonyavisonta) község nevét őrzi.
KIVÁLÓ TANULÓ, KIVÁLÓ PEDAGÓGUS
Csokonai a Debreceni Református Kollégium diákja volt. Szomjazta a tudást, melyhez példás kitartás és rendkívüli memória társult. Mire elvégezte az iskolát, latinul, görögül, németül, franciául és olaszul is tudott, jártas volt kora irodalmában, filozófiájában, és tájékozott a természettudományokban. Később tanári állást kapott a Kollégiumban, kitűnő, korát meghaladó pedagógus volt. Tanítványaival baráti viszonyban volt, közös sétákat, mulatságokat tartottak, énekre, táncra, színjátszásra is rávette őket. Mindezt a tanári kar nem nézte jó szemmel, részben ennek köszönhetően tanácsolták el állásából.
A FÜVÉSZKERT
Az egykor a Déri Múzeum helyén található Füvészkert megalapításának gondolata annak a baráti körnek köszönhető, amelynek Fazekas Mihály, Diószegi Sámuel, Földi János, Szentgyörgyi József mellett Csokonai is tagja volt. Az aktívan kertészkedő és botanizáló társaság munkájának eredménye az 1807-ben megjelent Debreceni Füvészkönyv, amely a növények népi és tudományos elnevezése mellett számos újonnan kitalált, azóta meghonosodott nevet is tartalmaz. A növény- és szógyűjtéshez a kertet végső menedéknek tekintő Csokonai is hozzájárult, aki ekkor írt verseiben a szemlélődő életforma eszményét hirdette.
KÖLTÉSZETE
Csokonait a magyar költészet egyik legjobb verselőjeként tartják számon. Bravúrosan kezelte a versformákat, és dallamosabbá tette a magyar nyelvet, mint bárki mindaddig. Egészen József Attiláig nincs költőnk, aki olyan sok versformával élt volna, mint Csokonai. Rövid élete alatt olyan gazdag, sokszínű és maradandó életművet hagyott hátra, hogy Vörösmartyig, Aranyig és Petőfiig sincs párja. Halálakor még kevesen tudták, hogy a legnagyobbak közül való. Száz évnek kellett eltelnie, amíg Ady és a Nyugat költői felfedezték benne a nagy elődöt, a nagy halhatatlant.
UTOLSÓ HÓNAPJAI, HALÁLA
Tüdőbajjal terhes utolsó hónapjait a munka, a barátok, a tavaszi-nyári pompába öltözött természet tették elviselhetővé. Sétáira kollégiumi diákok kísérték el. Legszívesebben a Nagyerdő nyugati oldalán, az ún. Sexta-domb irányában sétált, ennek közelében feküdt a Nyulas-rét, melynek közepén forrás csergedezett. Szívesen élt volna itt a költő, ha egy kis földarabot kapott volna. E helyett a Darabos utcai házuk kertjében épített fel egy másfél szobás házikót, hogy nyugodtan dolgozhasson és fogadhassa barátait. 1805. január 28-án, délután három órakor itt hunyta le örökre szemét, mindössze 31 évesen. Temetésén barátja, Diószegi Sámuel lelkész beszélt, kivonult az egész kollégium. A Magyar Kurirban másik jóbarátja, Kazinczy Ferenc írt róla nekrológot.
CSOKONAI EMLÉKHELYEK DEBRECENBEN
Debrecen híres szülöttjeként számos városi intézmény és utca őrzi Csokonai nevét, színházat, iskolát, éttermet is elneveztek róla. Szobra található a Kálvin téren, emlékkiállítása a Református Kollégiumban és a Déri Múzeumban, de irodalmi zarándokoknak érdemes ellátogatni a Hatvan utca 23. számú épülethez, ahol Csokonai szülőháza állt régen, valamint a Darabos és Hunyadi utcák sarkán álló kis házhoz, ahol Csokonai élete utolsó éveit töltötte, s ahol 1805-ben elhunyt. A Piac utca 58. szám alatti ház helyén állt egykor Fazekas Mihály háza, ahol Csokonai is többször megfordult. A ház falán található emléktábla egyik jelenete Csokonai és Fazekas Mihály barátságának állít emléket. Csokonai síremléke az egykori Hatvan utcai temetőben, a Dorottya utcán található.
SÍREMLÉKE
Debrecenben már az 1830-as években kezdeményezték a Csokonai-síremlék felállítását. A terveket Beregszászi Pál kollégiumi rajztanár készítette el. A síremlék alapozását Povolny Ferenc debreceni építőmester végezte ingyen. A síremléket 1836-ban állították fel az egykori Hatvan utcai temetőben. 1929-ben, a temető felszámolásakor el akarták mozdítani a helyéről, de a debreceniek a helyi újságokban megvétózták a tervet. A sírt többé nem bolygatták, sőt a síremléket 1938-ban átfestették és parkosították a környékét. A Dorottya utcát, ahol a síremlék található, a „Dorottya vagyis a dámák diadala a fársángon” című vidám eposza után nevezték el.
