debreceni-elso-takarekpenztar

KEDVENC ÉPÜLETEIM: A Debreceni Első Takarékpénztár palotája

Piac utca. Debrecen főutcáján mindenki rendszeresen megfordul, akár helyi, akár turista. De vajon aktuális ügyeink intézése mellett hányszor sétálunk végig rajta csak úgy, kényelmesen, tekintetünket az utca két oldalát szegélyező gyönyörű épületekre emelve? Nem igazán, ugye? Pedig Debrecen főutcáján barangolva csodás homlokzatok, építészeti remekek, helytörténeti érdekességek tárulnak fel előttünk.

A Piac utcai épületek közül messze kitűnik a Kossuth utca sarkán álló impozáns rózsaszín palota, melynek utcafrontján ma különféle üzletek, első emeletén jelenleg a Csokonai Irodalmi Labor, fentebbi szintjein pedig magánlagások találhatók.

Gondoltad volna, hogy ebben az épületben működött egykor Debrecen első takarékpénztára, és hogy kaszinó, sörcsarnok, vendéglő, valamint luxus bérlakások is helyet kaptak benne?

A palota története 1846-ra nyúlik vissza. A pénzintézet ekkor még egy kicsiny bolthelységben működött a városházán, majd 1868-ban befektetési célból vásárolta meg a mai Kossuth utcai saroktelket, mely már a 19. század elejétől kiemelkedő szerepet játszott a város kulturális életében, a telken álló épületekben egykor ugyanis színház, kaszinó és kávéház is működött, és itt állt egy időben a híres Fejérló Szálló is. A telekre ifj. Rimanóczy Kálmán nagyváradi építész tervezett új, háromemeletes székházat a takarékpénztár részére, a kor uralkodó divatja szerint szecessziós stílusban.

A hatalmas építkezésben a munkák zömét debreceniek kapták. A homlokzat stukkóit és szobrait Somogyi Sándor készítette, melyek az ipari, a kereskedelmi és a földműves munkákat mutatják be. Az épület régi rézportálja egy híres berlini műhelyben, belső fajanszmunkái pedig a pécsi Zsolnay-gyárban készültek. Az épület 1911-12-re nyerte el végleges, ma is látható formáját.

A Takarékpénztár székházának kialakítása igazi tervezői bravúrral valósult meg. Az ügyféltér a földszinti oszlopcsarnokba, a hivatali lakások, irodák a főutcai első emeletre kerültek. A saroküzletbe ruházati áruház, a Kossuth utcai első emeletre kaszinó költözött, de helyet kaptak benne társalgók, olvasó-, biliárd- és kártyázó termek, díszterem, télikertté alakítható utcai bejárat és tizenhét luxuslakás is.

Az épület 1951-ben állami tulajdonba került és ezzel együtt az eredeti helységek új funkciót kaptak. A Piac utcai épületszárnyban az ügyfélteret a honvédség vette bérbe Tiszti Klub céljára (ma kínai áruház működik a helyén). A Kossuth utcai épületszárnyban a kaszinó megszűnt, helyiségei közösségi színtérként és ifjúsági klubként funkcionáltak évtizedekig. Fellépett itt többek között a fiatal Lukács Laci a Vörös Kakas együttessel és az Európa Kiadó is, illetve itt tartja próbáit a mai napig a több mint három évtizedes múlttal büszkélkedő Alföld Gyermekszínpad és a Főnix Diákszínpad, ahol olyan ismert színészek kezdték pályafutásukat, mint Kálloy-Molnár Péter és Magyar Attila.

Az elmúlt bő egy évszázad alatt az egykori banki palota számos átalakuláson ment keresztül, eredeti pompája azonban részben még ma is megcsodálható az épület homlokzatán, kapubejáróin, valamint a benne található helységekben, ahol érdemes néha elmerengeni azon, milyen lehetett egykor itt kaszinózni vagy egy luxuslakás erkélyéről pásztázni a Piac utcai forgatagot.

Fotók: Löki Viktor