193 éve, 1828. december 29-én született Szendrey Júlia, Petőfi Sándor múzsája és felesége. Halála évfordulója kapcsán íme néhány érdekesség a nemzet özvegyéről, akit saját jogán is érdemes jobban megismerni.
Szendrey Júlia a maga idejében több szempontból is különcnek számított. Fiatal hölgyként egyike volt az első magyar nőknek, akik a társaságban szoknya helyett nadrágot és rövidre nyírott hajat viseltek és a férfiakhoz hasonlóan szivaroztak, hasonlóan kedvenc francia írónőjéhez, George Sandhoz. Szép és művelt fiatal nő volt, így nem véletlenül akadt meg rajta a fiatal Petőfi szeme. Aktívan részt vett a pesti forradalom eseményeiben, még terhesen is piros-fehér-zöld főkötőt varrt magának. Petőfi halála után alig egy évvel újra férjhez ment, amit a közvélemény nem nézett jó szemmel, ő azonban nem akarta elfogadta a nemzet özvegyének szerepét egy életre, hiszen mindössze 21 esztendős volt, amikor Petőfit elvesztette. Második férjének, Horvát Árpád történésznek még három gyermeket szült, de házasságuk megromlott, 1867-ben pedig váratlanul különvált második férjétől és – súlyosbodó betegsége dacára – egy apró pesti lakásba költözött, ami az ő idejében nem volt elfogadható viselkedés egy férjes asszonytól.
Elsőszülött gyermeke, Petőfi Sándor egyetlen fia, Zoltán Debrecenben, a Harmincados közben, a mai Batthyány utca 16. szám alatti házban született 1848. december 15-én, a forradalom kitörése után 9 hónappal. Keresztelőjét szintén Debrecenben, a Szent Anna Plébánián tartották, keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna. Petőfi Zoltán alakja tékozló fiúként rögzült a köztudatban. Igaz, hogy édesapjához hasonlóan próbálkozott színészettel, költészettel, és kicsapongó életet is élt, ám kevesen veszik számításba a tényt, hogy édesapját hét hónapos korában elvesztette és hatalmas szülői örökség és elvárás nyomta a vállát egész életében, melynek köszönhetően saját jogán sosem tudott igazán érvényesülni. Mindössze 21 évet élt.
Szendrey Júlia szellemi téren is méltó társnak bizonyult Petőfihez, korának egyik legfelvilágosultabb asszonya volt. Leánykora óta naplót vezetett, maga is próbálkozott a versírással (életében 23 verse jelent meg), és neki köszönhetjük Hans Christian Andersen számos híres meséjének – például A rendíthetetlen ólomkatona vagy A császár új ruhájának – első magyar fordítását. Gyermekeit kivételesen gazdag szellemi légkörben nevelte, maguk is sokat írtak, leveleztek, amik hasznos kordokumentumként maradtak az utókorra. Noha Szendrey Júlia költői, írói és fordítói tevékenységéről kortársainak is volt tudomása, életművének jelentős része ekkor és a következő másfél évszázadban sem jelent meg nyomtatásban. Jelenleg ismert összes elbeszélése és meséje 2021 decemberében jelent meg először. Erről bővebben ide kattintva olvashattok.
A maga idejében különcnek számító Szendrey Júlia két házasság és számos botrány után, második férjétől különválva fejezte be életét mindössze negyven évesen. Haláláig szerette első férjét, Petőfit. Halálos ágyán ekképpen vallotta meg érzéseit apjának írt levelében: „Apám azt mondta, hogy én boldogtalan leszek Sándor mellett. Asszonynak még nem adatott olyan boldogság, mint amit én éreztem, mikor együtt voltunk Sándorommal. Királynője voltam, imádott engem és én imádtam őt. Mi voltunk a legboldogabb emberpár a világon s ha a végzet közbe nem szól, ma is azok volnánk.” Hamvai a Kerepesi úti temetőben nyugszanak közös koporsóban Zoltán fiával, egy sírban első férje szüleivel és Petőfi Istvánnal, Sándor öccsével. Bár második férje, Horvát Árpád feleségeként halt meg, sírkövén ez áll: Petőfi Sándorné, Szendrey Júlia, élt 39 évet.
